Egyik kedves ügyfelem azzal a témával keresett meg, hogy kívülről nézve minden rendben van az életében, tulajdonképpen irigylésre méltó élete van, de ő maga úgy érzi, mégsem jó semmi. A testbeszédéből tisztán láttam, hogy ez a helyzet rettenetesen zavarja, szinte szétfeszíti. Szégyent érzett, mert úgy érezte boldognak kellene lennie, hálásnak az életéért és a körülményeiért – ő mégsem az. Ennek köszönhetően az önbizalma is jelentősen csökkent.

Egyedül érezte magát a problémájával, sőt egyedinek látta az esetét, ami tovább rontott a helyzet megélésén. Pedig sokunknak lehet ismerős ez az érzés – korunk egyik gyakran előforduló elakadása.

Adódik a kérdés, mi tenné boldoggá, mitől érezné jobban magát – a válasza “Nem tudom.” volt. 

Megkérdeztem, ha bármit megtehetne, mit tenne most a legszívesebben? A válasz ismét ugyanaz volt.

Egyértelmű volt, hogy ez az üresség érzése az önmagától való eltávolodás jele, melyet sok minden okozhat, a tünetek mégis hasonlóak: motiváció hiánya, a realitás és a személyes megélés különbsége. Tipikusan elhangzó mondatok ilyenkor a “Minden mindegy.” és az “Úgysem jó semmi. 

Azt javasoltam, ha teheti zökkentse ki magát a ‘mókuskerékből’ valamilyen egyszerű módon:

• utazzon el egyedül 1-2 napra
• sétáljon a természetben
• olvasson
• csináljon “kényeztető” dolgokat – menjen el masszázsra, a kedvenc cukrászdájába, nézze meg a kedvenc filmjeit, stb. 

Vagyis töltsön magával minőségi időt, hogy újra megtalálja önmagával és az igényeivel, vágyaival és a valóságával a kapcsolatot.

Ezek a percek, órák napok nem számítanak luxusnak, sokkal inkább befektetés a boldog és kiegyensúlyozott életünkbe. 

Következő lépésben a feladata az volt, hogy amikor úgy érzi, hogy töltődött egy kicsit, esténként üljön le, akár egy pohár finom bor mellé és kezdje összeírni azokat a dolgokat,

• amiket szívesen csinál
• amik boldoggá teszik
• az értékeket, amiket keres az életében 
• amiket meg szeretne valósítani
• amiken változtatni szeretne
• amiken semmiképpen nem szeretne változtatni
• amik az életének a részei, szeretne változtatni, de nem teheti meg

Amikor teljesnek érezte a listát, újra találkoztunk és közösen megtaláltuk azt a célt, amiért szívesen áldoz, amiért alig várja,hogy reggel felkeljen és amivel akár másoknak is segít, miközben örömét leli benne.

Itt jött el az a pont, amikor újra rátekintettünk az életére, helyzetére és az életének a szereplőire – most már egy valósabb  “szemüvegben”, hiszen volt egy viszonyítási alap, az ő saját személyisége és igényei, céljai. Ez alapján tudta pontosan megfogalmazni azt is, hogy mik azok a dolgok, amelyeken változtatni kell, hogy jobban érezze magát az életében. 

A folyamat végére nem csak az általa felvetett problémát oldottuk föl, hanem egy olyan kérdéskört tisztáztunk, amely a boldog élet egyik alapfeltétele: vagyis az önismeretet és megerősítettük az önmagához fűződő kapcsolatát, vagyis az önszeretetét. 

A munkának itt azonban még nincs vége, hiszen feladatokat fogalmazott meg magának, amelyektől pozitív változást vár – ezeket el is kell végezni. Ezenkívül az önmagával való kapcsolatát ápolni kell – csakúgy mint a házastársunkkal vagy barátainkkal. 

Számomra örömteli volt a közös munka és csodálatos volt látni, hogy lépésről lépésre tisztul az ég és fokozatosan eltűnnek az előzőleg megélt negatív érzelmek és megélések és visszatért az önbizalom is.

Te milyen kapcsolatban vagy magaddal?